- Lányok beszéltem a menedzseretekkel Park NiTae-vel, és megengedte, de nem biztos hogy elvállaljátok, de .. - mondta a titokzatos nő de,SungGi nem bírt várni, kitépte a kezéből a kosarat, és amikor megpillantottuk azt, a pici tündéri szépséget, egyből felkaptam a fényképezőgépemet,
és csíííz!!
Csináltam erről a tüneményről külön is képet.
Olyan cukin nézett rám, és utána meg eldőlt.
- Olyan cuki hogy bele halooook!! - kattintgatott RaRa a telóján.
- Naaa adjátok az én ölembe, én.. én.. ~mi vagyok én~ - futott át a gondolat SoHee agyán. - Én vagyok a beteg, és nem állhatok fel - öltötte ki a nyelvét.
- Nesze te.. nő - nevetett fel SungTae
- Jajj milyen kis Cherry vagy. - vágott tejbepapi fejet SooHe.
- Legyen Cherry a neve - vetettem fel az ötletet.
- Jó de akkor vegyünk neki valami cuki cseresznyés hajcsatot - pózoltak be az a két fogyaték a telóm elé.
Sunggie & SungTae
Kis idő múlva elmehettünk sétálni, a kórház udvarára, SoHee még csak tolókocsival jöhetett, de attól függetlenül jól éreztük magunkat. Ekkor három kapucnis ember baktatott felénk.
- Juj én..én félek lehet kés van náluk. - suttogta a tesóm a fülembe.
- Nyugi megvédelek akkor titeket én. - álltam előbbre lovagiasan. A három idegen csak közeledett majd végül a kapucnijukat levették a fejükről.
- Még látott valaki? - nézett körbe GiTae, az ének tanárunk.
- Csajok! - ugrottunk a nyakukba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése